2015. november 15., vasárnap

A kezdetek

2015. október elején születtem egy kis erdő közepén. A Mamám egy végtelenül türelmes vizsla mama volt mert minden rosszaságot megengedett nekünk a testvéreimmel.  Ez honnan tudom? Nos onnan hogy mostanában a Gazdi azt mondogatja, nem is hiszi hogy mennyire neveletlen vagyok :-P
Jófogás Bíborkának hívnak mert egy hirdetési kutya vagyok. Igazából a sok testvérem közül én választottam ki a Gazdit magamnak, előadtam a bátortalan és félénk kutyát hogy magához öleljen és babusgasson már akkor. Bevált :-D Igaz azóta is bánja hogy nem egy felnőtt kutyát vett magához, de már eső után Bíborka.
Egy kis gömböcként érkeztem meg új családomba és rögtön rájöttem hogy mennyi újdonságot kell megtanulnom. Először is ezek egy jégpálya közepén laknak. Komolyan! Egy csúszós kőre tettek le és közölték hogy kelj fel és járj! Hát nem is olyan egyszerű az ám! Mára már persze megszoktam és ki is használom hogy csúszik pl. a lefekvésnél csak csúsztatom előre a mellső mancsaimat és hopp már földet is értem.
Aztán ez a pisi-kaki mizéria. Nem is értem hogy minek ezen pörögni. Persze itt is először szépen a pelusra tettem az aktuálist, de aztán beláttam hogy sokkal jobb lenne játszó szőnyegnek az a fehér mizé. Azóta nem oda vándorlok hanem a nappali bármelyik sarkába. Persze veszekednek velem hogy miért, így akkor mehetek a kertbe a kis és nagy dolgaimmal. Igen hát oda megyek ám nagyrészt, mert láttam hogy örülnek neki. Én annyira nem mert nagyon hideg van kint.
Hú mennyit hallom hogy rosszkor születtem! Már kezdem elhinni hogy valami tényleg nem stimmelt azzal a gólyával hogy most dobott le mert én fázós vagyok nagyon. Valami tavaszt emlegetnek hogy akkor kellett volna születnem nem most. Nem tudom mi az de olyan hangsúllyal mondják hogy biztos valami kalandos és jó lehet. 
Rágni sem hagynak pedig annyira szépen tudnék cakkokat illeszteni bármibe. Mindenben látom a játékot kivéve azokban amit pont erre adtak nekem. Egy idő után uncsik, ezért jöhet bármi más ami mozog, finom, puha vagy kemény, ami tilos vagy csak éppen drót.
Sokat eszem és imádom a hasamat. 

Hát valahogy így kezdődött az emberek közötti életem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése