Nagyon régen írt a Gazdi rólam pedig rengeteg dolog történt velem.
Két éves elmúltam ami szerintem nem kor, kicsit sem vagyok komolyabb mint korábban. Imádom továbbra is teljes mértékben a kutyákat, embereket és mindenkit. Sokat hallom hogy ne legyek ennyire szertelen, felnőtt kutya vagyok már, de mit tegyek ha vidámság nekem minden találkozás.
Lett egy barátnőm is, mert közben elköltöztünk. Pötyi tacsi akit nagyon kedvelek és ő is azt hiszem nagyon szeret. A költözés nem volt rossz, de sokáig nem értettem miért nem megyünk haza este. Előtt is voltunk napközben ott sokat de estére mindig a puha ágyamban otthon feküdtünk le. Már megszoktam és sok újdonság is van, mert a Gazdi egy szinte alszik velem, nem a lépcsők tetején. Abba a kád izében is meg szokott mártózni, van valami fogkeféje is amitől habzik a szája és tök finom az illata de folyton kiköpi.
Az új házban van egy nagyon tuti helyem: a sarokablak. Képzeljétek onnan MINDENT látok ami az utcán történik. Az emberek felintegetnek nekem, mosolyognak és naplózhatom őket hogy ki mikor és hol mászkál. A kertben is sokat voltam amíg nem lett tél, és annyira jól vagyok nevelve azt mondják hogy nem is kell kerítés és nem megyek le. Még. Mert azért mindig kitalálok valamit hogy ne unatkozzanak, pl. a WC-be lefetyelést.
Érzem, hogy valami változni fog ezért szorosabban fogom a Gazdámat, mindig tudni akarom hogy hol van. Sokat megy el és azt mondja hogy pár nap múlva valami rossz fog történni, valami munka dolgot emleget amit már Demény a kötsög is mesélt az oldalán. Nem tudom az milyen lesz, de azt mondta hogy most akkor vezetjük majd a blogot és ő is mesél, meg én is mesélek milyen lesz itthon nélküle.
Azt már mondta hogy vége a reggeli közös sétáknak a barátnőmmel mert ő akkor már elindult nélkülem a munkába. Néha nem fogom bánni mert igen hideg van mostanában. Annyira hogy vett nekem egy kabátot is amit az én model testemre szabtak külön. Szeretem mert nem fázom így nekem soha nincs vége a sétának bármeddig rohangálnék. Bezzeg este amikor ki kell mennem a kisrutinra annyira fázom hogy alig akarom elhagyni a meleg ágyamat. Úgy emlékszem tavaly még szerettem a havat, most valahogy már tényleg felnőtt lehetek vagy mi mert nem mivel hideg és vizes.
Most alszom egy nagyot, mivel tele a pocakom mindenféle kajával és a karácsonyfa állítást is levezényeltem bár nem tudom minek állítják fel, s főképp akkor minek bontják le egy idő után amikor már megszoktam hogy ott van.
Álmomban a kacsa combok között fogok kergetőzni :-)
