Iskolába megyünk

Borka már a fülemet rágja hogy a rengeteg kalandját visszamenőleg örökítsem meg. Igaza van, csak én vagyok lusta :-)

Viszont gondoltam így az iskola előtt mesélek arról milyen volt óvodásnak. Amikor elmondom hogy hétvégén óvodában vagyunk legyen az kutyás vagy nem kutyás ember ránk csodálkoznak. Azt már elfogadják emberek hogy iskolába járnak az ebek, de hogy a baba kutyák óvodába az még nagyon új mindenkinek.
Igaz nekem is csak azért merült fel mert Borka valóban kisbaba kutyaként került hozzánk és tudtuk mi az amit úgymond elvárunk tőle. S mivel elég elszigetelt helyen nőtt fel, nem akartam megfosztani a különböző kutyák társaságától és erre tökéletesnek éreztem a hétvégi játszóházakat.
Nem mondom hogy egyszerű volt hiszen a lány alapvetően megadó típus, avagy ha úgy gondolja hogy nem ő az erősebb eb (lehet ez egy kis tacskó is :-D ) akkor két vállra fekteti saját magát és hanyatt megadóan viselkedik. Utána meg nyávog hogy ráugrálnak a hasára. Először nem érezte magát biztonságosan a foglalkozásokon de gyorsan oldódott és a végén már ő lett a nagylány aki majd megmutatja a többieknek hogy mi a rend. Igaz 6 hónapot töltöttünk el az Akela kutyaiskola baba szekciójában. Sokat játszott és tökéletesen megtanulta milyen kutyákat szeret, melyek azok akikkel először óvatos. Tisztában van a kutya testjelekkel így felméri hogy ki az aki nem szeretettel közeledik felé. Persze a vizsla vére azért kisebb ellen ugatásnál előjön, hogy "De most komolyan nem szeretsz?!" és megy vissza interjúra hogy vajon miért is nem szereti a játszópajtás.
Képesek vagyunk alapvető parancsszavakat végrehajtani és ezzel kiérdemelte azt a nagy jutalmat hogy szabadon sétálhat a mezőn, békésebb időszakban itt a Parkfaluban is. Békésebb időben mert félő hogy öregként is minden ember nyakába ugrik ameddig az ízületei bírják, s minden kutyával játékot kezdeményezne aki útjába kerül. Nem képes elfogadni hogy őt sem szeretheti mindenki :-D

Az óvoda nagyon sokat segített neki hogy kiegyensúlyozott, nagy, bátor tini vizsla lány legyen belőle aki most hétvégén beiratkozik a Kezdő tanfolyamra a nagytestűekhez. Nos ez utóbbi fura mert én még mindig törpe lánynak hívom, de tény hogy bizony igen hosszúak lettek a lábai ha kinyújtóztatja. Nagy bizakodással vágunk bele, hiszen már sok olyan dolgot megtanultunk ami talán sok iskolásnak új lesz viszont mi dacból nem csináljuk meg sokszor az utóbbi hetekben. Éljen a kamaszkor :-D !

S bár az engedelmességben vannak kilengések, a tini kor a bújós vizslát is kihozta belőle. Ezt imádom mert jön és bújik, keresi hogy miképpen lehetne közel hozzánk.

Itt szuszog a kosarában és talán a Balatoni fürdésről és játékról álmodik. Igen arról is mesélnem kell, mert nagyon élvezte élete első két strandolását.