Volt hogy nem bíztunk benne (lsd. kő evés) ezt nem tagadom. S az is igaz hogy a kezdetekkor én nem bíztam magamban hogy képes leszek egy tökéletes vizslát felnevelni. A szobatisztasággal, a szófogadással, a szeparációs dolgokkal. De most is mint mindig, valami rajtam kívül álló erő elintézte hogy minden rendben legyen.
Ma elmondhatjuk hogy nem csak a tini lány születésnapját ünnepeljük, hanem a gazdik felnőtté válását is, s azt hogy hitet kaptunk számos dologban.
Hitet mert egy részről azt hallottuk hogy igenis jó gazdik vagyunk, a másik oldal pedig bizonygatta (némileg joggal) hogy nem vagyunk alkalmasak egy vizslához.
Pedig az elhatározásom kétségbeesésig komoly volt. Tudni akartam hogy valóban én rontottam el valamit az elmúlt években, vagy rajtam kívülálló ok miatt fordult rosszra minden az előző kutyánkkal.
Mindent tankönyvien tökéletesen akartam csinálni, számos könyv hever itthon kutyanevelés témakörben. Volt amivel azonosulni tudtam, volt amit azonnal elvetettem pl. a büntetéses fegyelmezés miatt. Borka icipici lányként érkezett így a mozgás igényét még az én kevés kondíciómmal is képes voltam kielégíteni. De tudtam hogy ez nem lesz mindig így, nekem is fejlődnöm kell vele és minden nap sétálni, mozgatni, játszani és lefárasztani az okos fejét is.
Ilyen elvárások miatt is jártam vele kutya óvodába ami még mindig nem megszokott és jaj de jó is volt! Ma már hogy kinyílt ilyen téren is a világ, tudom hogy nem csak nekem volt anno antiszociális kutyám, ma már ez a nagyobb rész sajnos. De én azt akartam hogy cuki, ember és állatszerető vizslám legyen, és igyekeztem akkor sem megijedni amikor egy kis félős, hisztis vizslaként mutatkozott be és ezt még a mai napig is előszeretettel adja elő nagyobb kutyáknak :-D
Miben változott meg az életünk amióta Borka az álom vizsla a része.
1. Éljen az eső és a vihar! Éljen a tűzijáték! Mázlinkra annyira nyugodt hogy nem ért rá átvenni a gazdái zizzenetét ami első időkben biztosan megvolt még bennünk a korábbi évekből. Úgy átalussza mindkettőt hogy fel sem veszi körülötte zeng az ég.
2. Járjuk az erdőt. Bevallom én a kullancsoktól annyira féltem hogy bár itt van az erdő mellettünk én nem mentem ki sétálni csak kocsival áthajtottam néha. Ma ezt már nem tehetem meg mert Borka imádja, s az utóbbi hónapokban már rájött hogy ő a világ legjobb vadászkutyája és minden nyom, szag érdekes, a zizegő levelek, a csíkos hátú egerek.
3. Játszunk kutyákkal. Az óvodának hála ma már biztos vagyok benne hogy érti a többi kutyát és kezelni tudja a helyzeteket a maga módján - megadással. De örülünk mindenki kutyának aki szembejön mert hátha jó barát.
4. Teljes nyugalommal hagyjuk el a házat és tudjuk ha hazaérünk egy alvó nyugodt kutya vár. Megfizethetetlen az érzés hogy a lakást egyben találjuk és egy cuki eb vár vissza bárhová is megyünk.
5. Sétálunk. Akkor is ha nincs kedvem, mert neki mindig van. Mobil nélkül, csak kettesben egymás rezgésére figyelve. S van egy kutyám aki behívható és engedélyt kér ha letér a szokott útról. Szabadon, póráz nélkül ha nincs ember és kutya a közelben mivel az még mindig öröm tényező és rohanunk hozzá.
6. Dumál, szinte folyton. Beszélget. Az etológusok szerint évtizedek múlva szavakat is mondanak majd. Borka rajta van az ügyön :-D
7. Különleges cuccai vannak mint hűtőpléd, kutyakosár, szállító box.
Biztos még sok más apróság is van, de a lényeg hogy eltelt egy év az életében amiből 10 hónapot velünk töltött és villámgyorsan elrohantak a napok és a hetek.
Boldog születésnapot Bíborka !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése